Egy napos kutyatulaj~*

Mivel nekem nemigen lehet háziállatom, amíg ebben a házban tartózkodom-mert nagyanyám utálja őket-, de én mégis szeretnék, így megoldottam a dolgot. Múlthét szombat reggel beállítottam egy kiskutyával. Persze ezzel szívroham közeli állapotot sikerült előidéznem itthon, de megnyugtattam, hogy csupán csak mára szól a dolog. Akkor megnyugodott egy kicsit, de már csak azért is odaböffentette, hogy nem nagyon akar minket itt látni és még a kiskutya aranyos szemei sem hatották meg, ahogy az várhatzó volt. Úgyhogy a fincsi hidegben sétáltattam majdnem egész nap, de nagyon jó volt végre foglalkozni valamivel. Az utóbbi időben alig tudtam lefoglalni magamat, úgyhogy ez nagyon jól jött. Aztán este visszavittem a gazdájához, persze nem úszhattam meg itthon a letolást, ami eléggé felidegelt, de úgydöntöttem, hogy beveszem a leszaromtablettát és elengedem a fülem mellett.
Ma márc. 15.-e ünnepség volt a suliban, ami egyenlő a rövidített órákkal. Istenem, tudják milyen hideg van odakinnt még mindig és mégis 1 órás műsorral "kedveskedtek" nekünk. Nem az, szép volt meg minden, szeretem a megemlékezéseket, de akkor már miért nem lehetett volna egy kicsit rövidebb, vagy valami beltéri megoldást kitalálni, bár tudom, hogy az úgyis lehetetlen, mert rengetegen vagyunk. Na a lényeg, hogy már fél 12-kor itthon voltam és a fene tudja miért, egy olyan 2-3 órára beájultam. xD Pedig nem éreztem magamat fáradtnak napközben, meg éjjel is jól aludtam. Szerintem csak a szervezetem nincsen hozzászokva ezekhez a rövid napokhoz. :D
Holnap este meg megyek Norbihoz. Aki nem más, mint az a fiú, aki már október óta próbálkozik nálam. xD Jó fej meg minden, csakhát az elmúlt egy évben kisebb gondom is nagyobb volt a fiúzásnál, ráadásul akkor éppen mással voltam, akitől végül muszáj volt elszakadnom. Bonyolult ez. >.< ^^" De végül belementem a dologba, mert most tényleg úgy érzem, hogy szükségem van valakire, aki végighallgat és megért. Úgyhogy holnap nőnap alkalmából elvisz valahova...de vajon hova? O.o Még én sem tudom. xD
Az elmúlt hetekben viszont találtam magamnak új elfoglaltságot, ami nem más, mint a színezés a PhotoShop segítségével. :) Nagyon jó, és tényleg érdekel, úgyhogy most erre vagyok rászállva teljesen. xD Majd teszek fel néhány képet, hogy hogy sikerültek, persze nem mestermunkák, csak kezdeti próbálkozások, de a gyakorlat teszi a mestert, nem? :D
Nah, mára ennyi, majd jelentkezem nemsoká. Byeee. ^^

Gomene*~

Gomene, gomene... mostanában eléggé elhanyagoltam a blogírást. Vagyis ez így nem igaz, mert az akarat megvolt, hogy írjak, csak mostanában eléggé nehézkes összeszednem a gondolataimat. Nemtudom ennek mi az oka. >.< Szóval elnézést azoktól akik esetleg olvassák/nák az írásaim. Igyekszem ezután már többet írni. Azóta megtörtént az, amit minden egyes télen eljátszok...2 hét dögrovás. >.< Egyfolytában taknyos voltam, durván köhögtem és gyógyszert gyógyszerrel ettem. -.- De ennek már vége és tökéletesen vagyok. :) Amióta nem írtam ide, már 2 temetésen is voltam. :S Lehet, hogy nem ez a legjobb szó rá, de kezd megfogyatkozni a szomszédság... :S De erre csak annyit lehet mondani, hogy ez az élet rendje, végülis az idős korosztályról van szó. Már nem az, hogy idősekkel lennénk körülvéve szomszédság terén, de ugye nagyanyámék azért mégiscsak jobb kapcsolatot ápolnak a velük egyidősekkel.
Iskola terén meg most ott tartunk, hogy vége a félév utáni eresztésnek és újra fellendültek a dolgozatírások. >.< Úgyhogy mostmár úgy vettem észre, mintha többet tanulnék, mint egy hónapja. xD Csakhát eléggé lusta vagyok és nem viszem túlzásba. xD És tegnap tudtam meg -és mostmár o.főnök is megerősítette-, hogy hivatalosan is elengedik a hétfői tanítást márc. 14.-én, 15.-e meg ugye úgyis ünnepnap. 4 napos hétvége. *-* Rám fér. :D Már nagyjából tudom is mihez fogok kezdeni vele, de még semmi sem biztos. >.< :D
Ennyi lenne. ^^ Remélem mostmár sikerül rávenni magamat a mielőbbi jenentkezésre. :)