Indul a szünet ~*

Ezen a héten már semmi kedvem sem volt tanulni, magasról szartam az iskolára és az azzal járó karácsony előtti dogákra meg feleltetésekre, és meg is úsztam ugyanis semmiből sem lettem kiszólítva. Ez mondjuk mázli. Annyi van csak, hogy megmondták, hogy szünet után miből kell még produkálnom valamit a jobb jegyért. Szerintem majd csütörtökön sem fogok bemenni amikor hazaértem, merthogy akkor írnánk VT-ből és nekem nem lesz időm felkészülni egy ilyen kaliberű témazáróból, amivel a kedves tanárnő ott ijesztgetett minket. Majd kitalálok valamit, hogy ne kelljen bemennem. Tegnap volt egy karácsonyi műsor az egyik templomban, elég szép műsort volt, csak rohadt hideg. >.< A padokat viszont fűtötték, tehát a seggünk az ropogósra sült, a lábujjunk meg jól lefagyott és ez mind 50 percig, fantasztikus volt. >.< Aztán egy semmi jelentőséggel nem bíró nap volt, kivéve az, hogy törin feleltetett, mondjuk ez várható volt, de karácsonyi ajándék gyanánt azt kaptuk Tanárúrtól, hogy önként lehetett jelentkezni felelni, ugyanis nála ilyen nincs soha. Úgyhogy már ez is haladás. Matekon hülyéskedtünk meg beszélgettünk végig, aztán német jött, ahol Tanárnő valakivel leállt beszélgetni és ott is maradt az óra hátralevő részében, úgyhogy konkrétan csak beugrott szép karácsonyt kívánni és már mentünk is haza. Még megvettem az ajándékokhoz az édességeket akinek akartam azt is adni, azt általában az utolsó napokra hagyom.
Ma utazom Londonba. Már nagyon izgulok, hogy vajon milyen lesz a hangulat együtt Anyámmal. Ráadásul hallottam, hogy a repterek közül mindet lezárták, de remélem ma már enyhül arrafelé annyit az idő, hogy landolni tudjon a gép. Nameg az ellenőrzések.. arra most nagyon rámennek, remélem semmit nem fognak kidobálni, ha meg igen, hát így jártam, most nem az lesz a legnagyobb bajom. Szóval már itt pakolászok, meg készülődök, mert azért egy tisztességes 2 órával indulás előtt ki kéne érni a reptérre, de az nem lesz gond.
Ennyi lenne a közelmúlti eseménybeszámolóm, már nem hiszem, hogy karácsony előtt beírnék, úgyhogy aki olvassa az irományomat annak Boldog és Áldott Karácsonyt kívánok, ha meg még azon túl sem, akkor Boldog, Sikeres Újévet! ^^

Feles hétvége~*

Már több, mint 1 hete nem írtam ide, úgyhogy eszembe jutott, talán ideje lenne pótolnom. xD Eleve úgy vágtam bele a hétbe, hogy ez most hosszú menet lesz, mivel szombaton is be kellett menni, dehát nekem az előző hétvége hosszú volt, mivel múlt pénteken sikeresen elaldutam, ezért úgy döntöttem, hogy inkább nem megyek be. A szalagavató miatt amúgyis rövidített órák voltak, ráadásul nem volt semmi  olyan kaliberű óra, amit nem szabadott volna kihagynom, úgyhogy jobb volt ez így. Tehát ezzel a tudattal visszazuhantam az ágyba és aludtam ameddig jólesett. Milyen jó is az. :D Egyébként egész héten nem történt semmi olyan különleges esemény, szedán kikaptam azt a fantasztikus német dolgozatot, ami meglepő módon hármas lett, én rosszabbra számítottam, tehát ennek most örülök. Emellett még ugye tart a karácsony előtti láz dogák szempontjából, amikoris megőrülnek a tanárok, és legszívesebben még az óraközi szünetkeben is feleltetnének vagy íratnának, szerintem majdnem mindenhol van ez a jelenség. >.< Úgyhogy szünetig tanulhatok, mint a güzü, ráadásul már szünet utánra is megvan a dolgozatbeosztás, amire szintén készülnöm kell, mivel téiszünetben nem leszek itthon, sőt mire kezdődik a suli vissza sem értek, tehát két napot ki fogok hagyni, ami azt jelenti, hogy egész idő alatt nem lesz időm tanulni. És félév előtt nem kegyelmeznek. >.< Legszívesebben szombaton be se tettem volna a lábam abba az iskolának nevezett tákolmányba, dehát muszáj, mivel igazolásom már nincs, és orvos sem volt aznap.. =/ Amúgy meg semmi, de semmi értelme sem volt bemennem, fél órás órák voltak, abból is csak össz-vissz három darab, mivel a szerdai napot kellett ledolgozni, ami amúgyis laza nap. Németen 20 percet videoztunk, ami abszolute' nem kötött le, aztán nyelvtenon a tanár 10 perc múlva magunkra hagyott, hogy beszlélgessünk meg üssük el az időt, mert belátta, hogy a 35-ből 15 embernek fölösleges megtartani az órát. Valami rendezvény volt a fősikolán, ezért a gyakorlatosok mentek oda dolgozni, a másik hiányzó bagázs meg nyilván azért nem volt ott, mert tojt bejönni... aztán szóltunk osztályfőnöknek, hogy a matektanárnál szóljon az érdekünkben, tehát nem is jött be hozzánk, csak a folyosó végéről ordított, hogy mehetünk haza. Hát ez lett volna ez a tartalmas szombati tanítás, szerintem jobban tettük volna, ha valami hasznosabb dologgal töltjük el az időt és otthonmaradunk aludni, meg szokványos szombatot rendezni. Azt hittem ennek a napnak már annyi, hazajövök aztán alszom, de felmerült, hogy elmehetnénk a moziba megnézni a HP7-et, mivelhogy most sokan beszélnek róla, meg ha már az eddigi 6 részt láttam, akkor nehogy már pont az utolsót hagyjam ki.. Szóval elmentünk megnézni, hát, mondhatjuk, hogy annyira nem voltam elájuva tőle, de nézhető volt, szerintem inkább a második szakaszba fektették az energiájukat a kedves készítők, legalábbis remélem. De lehet, hogy csak azért ez a véleményem, mivel olvastam a hetes könyvet, és ahhoz viszonyítottam és tudjuk, hogy a film sohasem érhet fel könyvvel, hát igen. Aztán még egy darabig császkáltunk a városban, betértünk forralt bort inni, szépen esett a hó, jól szórakoztunk, hülyültünk, szóval a végére mégiscsak összejött ez a szombat. Ma meg tanulni kéne, de annyira nincs kedvem, inkább rajzolnék, úgyhogy szerintem most ez fog következni.

És itt egy kis zene, mostanában megszerettem ezt a számot. :)


Byee!

Snow~*

Igen, igen, leesett az első hó. De semmi nagyra nem kell gondolni, ma már az egész út tiszta latyak volt. >.< Ugye ma mentünk a tanulmányi kirándulásra, reggel 6-kor indult /volna/ a busz. Már mindenki ottvolt háromnegyedre és majd' befagyott a seggünk. Eszméletlen hideg volt. Végre amikor begurult a busz és felszálltunk, az a drága jármű nem volt hajlandó megmoccanni. Úgyhogy fél órán át próbálkozott a sofőr elindítani, de sikertelenül, így nagynehezen jött értünk egy másik. Hurrá, jól indult a nap. >.< Így nyilván késtünk és csak kutyafuttában megnéztünk amit akartunk, végigrohantunk mindenen majdhogynem szó szerint, aztán egy minimális beszélgetés, hogy azért mégiscsak tudjunk pár infot és már indultunk is haza. Már fél10-kor benntvoltunk, de a 4. óra csak fél 11-kor kezdődik, úgyhogy be sem mentünk addig a suliba, hanem császkáltunk kicsit a városban, megvettem hugom ajándékát Mikulásra. :D Aztán a következő órán várt rám a német TZ, amire próbáltam készülni, dehát azt a másfél oldalt nem volt időm bevágni, csak felet így leírtam annyit amennyit, és még abban nem vagyok biztos, hogy a legjobb lett, de azért csak produkáltam valamit. Remélem a nyelvtan része is jó lett, bár nem néztem vissza. Aztán 3 jelentéktelen óra, amit rajzolgatással töltöttem, mire hazaértem már használhatatlan voltam, előző nap sem aludtam valami sokat, úgyhogy nem kellett sokat gondolkodnom mi legyen a délutáni programom.. XD Ez volt ma...nade tegnap.
Aludhattam volna fél10-ig, de gondoltam ideje lenne megvennem tesómnak a karácsonyi és mikulás ajándékot, úgyhogy bementem a városba körülnézni, de nem találtam olyat amilyet igazán szerettem volna. Végül mikulásra találtam valami hasonlót amit ma sikerült megvennem, amíg be nem mentem órára. Csak 3 órám volt, megúsztam a feleléseket, illetve kihirdette irodalomtanárom, hogy készüljünk, mert próbaérettségiket fog tartani, éljen. >.< Tudtam, hogy keresztszüleim fel fognak jönni látogatóba, de azt nem tudtam, hogy a karácsonyt és a Mikulást is lerendezik egyuttal. Pedig így történt, mivel Velük mát nemigen fogok találkozni a hónap folyamán. Amikor átadták az ajándékot, feltűnően sürgették, hogy kibontsam, de lövésem sem volt, hogy miért. A csomag egy boríték, aminek az egyik oldalán egy szöveg volt. Nos...nem akarok nagyon belemenni a dolgokba, a lényeg az, hogy én mindkét szülőmtől igen távol élek és csak az Édesanyámmal tartottam a kapcsolatot, de Ő egy ideje úgy döntött, hogy kimegy külföldre, majdhogynem csapot-papot hátrahagyva, eléggé bonyolult, most nem is mesélném el, mert igen hosszú a story. >.< Szóval az üzenetben az volt, hogy Édesanyám szeretne újra látni, szeretne beszélgetni, meg hasonlóak. "Hát én ezzel most mit kezdjek?"-gondoltam én, mire láttam, hogy a borítékra rá van rögzítve egy másik boríték, amiben egy papír volt és akkor láttam, hogy az a papír, egy londoni repülőjegy. Azt akarja, hogy kimenjek londonba az ünnepekre! Szóval Londonban van.. És annyira meglepődtem, meg a levél is nagyon szépen volt megfogalmazva, szóval akár nyálas akár nem, én elsírtam magam, beismerem.., és azt sem tudtam mit mondjak. Már régen nem láttam Őt. És még ma is ennek a hatása alatt voltam. Először azt sem tudtam, hogy a jóhír vagy semleges kategóriába rakjam ezt az egészet, de aludtam rá egyet és rájöttem, hogy mennyire boldog lettem ettől és tényleg, őszintén remélem, hogy ezzel majd valami jobb irányt fognak venni a dolgok, persze nem várok el senkitől semmit. Ahogy azt sem, hogy a barátja ne legyen ott, amikor Vele vagyok, felőlem aztán.. És végülis az utat is várom, mert még életemben nem jártam Londonban és szeretném látni nagyon. :)

Tehát ezek voltak a közelmúlt eseményei, kicsit hosszan foglaltam össze, gomene. XD

Bye! ^^