Snow~*

Igen, igen, leesett az első hó. De semmi nagyra nem kell gondolni, ma már az egész út tiszta latyak volt. >.< Ugye ma mentünk a tanulmányi kirándulásra, reggel 6-kor indult /volna/ a busz. Már mindenki ottvolt háromnegyedre és majd' befagyott a seggünk. Eszméletlen hideg volt. Végre amikor begurult a busz és felszálltunk, az a drága jármű nem volt hajlandó megmoccanni. Úgyhogy fél órán át próbálkozott a sofőr elindítani, de sikertelenül, így nagynehezen jött értünk egy másik. Hurrá, jól indult a nap. >.< Így nyilván késtünk és csak kutyafuttában megnéztünk amit akartunk, végigrohantunk mindenen majdhogynem szó szerint, aztán egy minimális beszélgetés, hogy azért mégiscsak tudjunk pár infot és már indultunk is haza. Már fél10-kor benntvoltunk, de a 4. óra csak fél 11-kor kezdődik, úgyhogy be sem mentünk addig a suliba, hanem császkáltunk kicsit a városban, megvettem hugom ajándékát Mikulásra. :D Aztán a következő órán várt rám a német TZ, amire próbáltam készülni, dehát azt a másfél oldalt nem volt időm bevágni, csak felet így leírtam annyit amennyit, és még abban nem vagyok biztos, hogy a legjobb lett, de azért csak produkáltam valamit. Remélem a nyelvtan része is jó lett, bár nem néztem vissza. Aztán 3 jelentéktelen óra, amit rajzolgatással töltöttem, mire hazaértem már használhatatlan voltam, előző nap sem aludtam valami sokat, úgyhogy nem kellett sokat gondolkodnom mi legyen a délutáni programom.. XD Ez volt ma...nade tegnap.
Aludhattam volna fél10-ig, de gondoltam ideje lenne megvennem tesómnak a karácsonyi és mikulás ajándékot, úgyhogy bementem a városba körülnézni, de nem találtam olyat amilyet igazán szerettem volna. Végül mikulásra találtam valami hasonlót amit ma sikerült megvennem, amíg be nem mentem órára. Csak 3 órám volt, megúsztam a feleléseket, illetve kihirdette irodalomtanárom, hogy készüljünk, mert próbaérettségiket fog tartani, éljen. >.< Tudtam, hogy keresztszüleim fel fognak jönni látogatóba, de azt nem tudtam, hogy a karácsonyt és a Mikulást is lerendezik egyuttal. Pedig így történt, mivel Velük mát nemigen fogok találkozni a hónap folyamán. Amikor átadták az ajándékot, feltűnően sürgették, hogy kibontsam, de lövésem sem volt, hogy miért. A csomag egy boríték, aminek az egyik oldalán egy szöveg volt. Nos...nem akarok nagyon belemenni a dolgokba, a lényeg az, hogy én mindkét szülőmtől igen távol élek és csak az Édesanyámmal tartottam a kapcsolatot, de Ő egy ideje úgy döntött, hogy kimegy külföldre, majdhogynem csapot-papot hátrahagyva, eléggé bonyolult, most nem is mesélném el, mert igen hosszú a story. >.< Szóval az üzenetben az volt, hogy Édesanyám szeretne újra látni, szeretne beszélgetni, meg hasonlóak. "Hát én ezzel most mit kezdjek?"-gondoltam én, mire láttam, hogy a borítékra rá van rögzítve egy másik boríték, amiben egy papír volt és akkor láttam, hogy az a papír, egy londoni repülőjegy. Azt akarja, hogy kimenjek londonba az ünnepekre! Szóval Londonban van.. És annyira meglepődtem, meg a levél is nagyon szépen volt megfogalmazva, szóval akár nyálas akár nem, én elsírtam magam, beismerem.., és azt sem tudtam mit mondjak. Már régen nem láttam Őt. És még ma is ennek a hatása alatt voltam. Először azt sem tudtam, hogy a jóhír vagy semleges kategóriába rakjam ezt az egészet, de aludtam rá egyet és rájöttem, hogy mennyire boldog lettem ettől és tényleg, őszintén remélem, hogy ezzel majd valami jobb irányt fognak venni a dolgok, persze nem várok el senkitől semmit. Ahogy azt sem, hogy a barátja ne legyen ott, amikor Vele vagyok, felőlem aztán.. És végülis az utat is várom, mert még életemben nem jártam Londonban és szeretném látni nagyon. :)

Tehát ezek voltak a közelmúlt eseményei, kicsit hosszan foglaltam össze, gomene. XD

Bye! ^^